régi gépzongora tekercs
Az egyik bolhapiacon rábukkantam egy gépzongora tekercsre, mely eredeti dobozában vészelte át az elmúlt - jó - 100 évet.
A tekercsről, egy 20-as évekbeli német foxtrott hallható, érdekessége, hogy a piano mellett a dob is szerepet kapott a zeneműben.
A tekercsről, egy 20-as évekbeli német foxtrott hallható, érdekessége, hogy a piano mellett a dob is szerepet kapott a zeneműben.
A hangszerről dióhéjban
Edward Leveaux 1881. október 4.-én szabadalmaztatta a gépzongorát és ezzel útjára indította az első hangrögzítő eszközt a technika történetében. A hangfelvételeknél pneumatikus úton, egy papírtekercsre, kis lyukak formájában rögzítették a zongorahang magasságát, időtartamát és erősségét. Lejátszáskor ezt a tekercset – lyukkártyát - a gépzongorába helyezték és egy fújtatóval szabályozható mechanika segítségével működésbe hozhatták.
A gépzongora vákuummal működik, a fújtatók tulajdonképpen szélládák, ahol a vákuum keletkezik. A papírtekercs eltakarja az olvasón lévő lyukakat, de amikor egy papíron lévő lyuk elhalad az olvasó nyílása előtt, nyitja az utat a levegő előtt, amely egy szelep nyitásával vákuumot enged a kalapácsokhoz külön-külön tartozó kis szélládákhoz.
A működéshez szükséges energiát pedállal, később motorral állították elő.
A gépzongorák népszerűségének köszönhetően, egyre több hangszert iktattak be a gépbe, így harmónium sípok, dobok, cintányérok, xilofonok kerültek beépítésre.
Érdekességként:
- egyes zongoristák játékát egyedül ez az eszköz őrizte meg, pl. Liszt Ferenc barátaival és tanítványaival is készítettek már gépzongorás felvételeket, de hasonló módon, a papírtekercsek megfejtése révén sikerült Bartók Béla zongoraműveit a szerző előadásában is megismerni.
A gépzongora vákuummal működik, a fújtatók tulajdonképpen szélládák, ahol a vákuum keletkezik. A papírtekercs eltakarja az olvasón lévő lyukakat, de amikor egy papíron lévő lyuk elhalad az olvasó nyílása előtt, nyitja az utat a levegő előtt, amely egy szelep nyitásával vákuumot enged a kalapácsokhoz külön-külön tartozó kis szélládákhoz.
A működéshez szükséges energiát pedállal, később motorral állították elő.
A gépzongorák népszerűségének köszönhetően, egyre több hangszert iktattak be a gépbe, így harmónium sípok, dobok, cintányérok, xilofonok kerültek beépítésre.
Érdekességként:
- egyes zongoristák játékát egyedül ez az eszköz őrizte meg, pl. Liszt Ferenc barátaival és tanítványaival is készítettek már gépzongorás felvételeket, de hasonló módon, a papírtekercsek megfejtése révén sikerült Bartók Béla zongoraműveit a szerző előadásában is megismerni.